Ultrahangos hatás

Ultrahangos hatás: Amikor az ultrahanghullám a közegben terjed, az ultrahanghullám és a közeg közötti kölcsönhatás következtében a közeg megváltozik, ami mechanikai és elektromágneses ultrahanghatások sorozatát eredményezi, beleértve a következő két hatást:

① Mechanikai hatások. Az ultrahang mechanikai hatása elősegítheti a folyadékok emulgeálódását, a gélek cseppfolyósodását és a szilárd anyagok diszperzióját. Amikor az ultrahangos folyadékközegben állóhullám képződik, a folyadékban szuszpendált apró részecskék a mechanikai erő hatására a csomópontokban kondenzálódnak, periodikusan felhalmozódva a térben. Amikor az ultrahanghullámok piezoelektromos anyagokban és magnetostrikciós anyagokban terjednek, az indukált elektromos polarizációt és az indukált mágnesezést az ultrahanghullámok mechanikai hatása okozza.

② Kavitáció. Amikor ultrahanghullámok hatnak folyadékokra, nagyszámú kis buborék keletkezhet. Ennek egyik oka az, hogy a folyadékban részleges húzófeszültség keletkezik, és negatív nyomást hoz létre. A nyomáscsökkenés hatására a folyadékban eredetileg feloldott gáz túltelítődik, a folyadékból kiszabadulva kis buborékokká válik. A másik ok az, hogy az erős húzófeszültség"szakad" a folyadékot egy üregbe, amit kavitációnak neveznek. Az üreg belsejében folyadékgőz vagy más gáz van feloldva a folyadékban, és ez akár vákuum is lehet. A kavitáció által képződött kis buborékok tovább növekednek, vagy hirtelen felrobbannak. Amikor felrobban, a környező folyadék hirtelen a buborékba rohan, hogy nagy nyomást generáljon, és ezzel egyidejűleg lökéshullám keletkezik. A kavitációval együtt járó belső súrlódás elektromos töltéseket képezhet, és a kisülés miatt fénykibocsátást okozhat a buborékokban. A folyadékban végzett ultrahangos kezelés technológiája leginkább a kavitációhoz kapcsolódik.